ABRAK

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

ABRAK

 fn. tt. abrak-ot. Általán a háziállatok, nevezetesen lónemüek hizlaló, erősitő eledele valamely gabonafajból; különösen kukoricza, árpa, leginkább pedig zab. A szénát, szalmát, lóherét nem mondják abraknak. A jó kocsis abrakon tartja lovát, a rosz pedig megiszsza az abrak árát. Szíjgyártó abraka (ostor). Ökör szántja az abrakot, s a ló eszi meg. Km. Legjobb ostor az abrak. Km. Éhes csikó abrakkal álmodik. Km. A vén ló is megröhögi az abrakot. Km. Somogyban az árpakása-féle étket is abraknak hívják. Pestinél jelent ételadagot, ételrészt. “Hogy mindenik szolgának megadná abrakát az kenyérből.” Aesopus élete, Pesti Gábortól.
Eredetét nyelvünkből elemezni nehéz. Hasonló hozzá a hellen bowscw, eszem, és bowma eledel. étek. Valószinűleg ebből elemezhető a szláv nyelvekben divatos obrok is. Egyébiránt azon alapnál fogva, hogy az abrak régebben általán, s mai divat szerint a lónemű állatoknak kitünően hasznos eledelt, étket jelent, vélemény gyanánt ide tehetjük, hogy talán az ebéd (evéd) szóval egy eredetű, s vékonyhangon = ebrek vagy ebrék. V. ö. EB, EBÉD.
*ABRAKATLAN
 (abrak-atlan) ösz. mn. tt. abrakatlan-t, tb. ~ok. A mi abrakot nem evett, a minek abrakot nem adtak; abrakkal nem tartott. Abrakatlan ló nem meszsze viszi a terhet. Igehatározólag is használtatik, az úl képző elhagyásával, mint minden atlan etlen képzőjű melléknév. Abrakatlan hagyott ló.
*ABRAKATLANUL
 (abrak-atlan-ul) ih. A nélkűl, hogy abrakot kapott vagy evett volna, abrak nélkűl.
*ABRAKBABÓ
 (abrak-babó) ösz. fn. A babók neme alá tartozó növényfaj, máskép lednek vagy vadlencse vagy bükkön. (Vicia sativa. L.)
*ABRAKCZIPÓ
 (abrak-czipó) ösz. fn. Fekete korpás lisztből készűlt, s abrakúl használtatni szokott kenyér. A székelyeknél = zabkenyér.
*ABRAKGYŰJTÉS
 (abrak-gyűjtés) ösz. fn. Szélesb értelemben vett abrak, vagyis zab és széna beszerzése a katonai lovak számára.
*ABRAKHÁLÓ
 (abrak-háló) ösz. fn. Németes kifejezés, magyarosan: abrakos tarisznya, melyet a ló fejére húznak, hogy egyék belőle.
*ABRAKKOSÁR
 (abrak-kosár) ösz. fn. Veszszőből vagy vékony faszalagokból font terebélyes alakú kosár, melyet a szekérrúd végére akasztanak, s a ki nem fogott lovakat etetik belőle. Alsó-nyitrai vidéken tótosan: opálka. Néhutt zablókosár.
*ABRAKMÉRTÉK
 (abrak-mérték) ösz. fn. 1) Abrakból azon határozott mennyiség, melyet egy-egy etetésre a lónak adni szoktak. 2) Ezen menynyiséget magában foglaló, vagy meghatározó edény.
*ABRAKMESTER
 (abrak-mester) ösz. fn. Udvari szolga vagy tiszt, ki az istálóslovakat abrakkal ellátja, s az abrakolásra felügyel.
*ARRAKOL
 (abrak-ol) áth. m. abrakol-t. A lovakat, illetőleg más állatokat abrakkal éteti. Regvel, délben, estve abrakolni a lovakat. Megrestűl a jó ló is, ha nem abrakolják. Km. Átv. ért. a lovat úgynevezett szíjgyártó abrakával, azaz ostorral veri, vagy akárkit erősen megver. Csak ne maradj veszteg, majd megabrakollak. Használtatik önhatólag is tárgyeset nélkül. Abrakoljunk, itassunk, aztán fogjunk.
*ABRAKOLÁS
 (abrak-ol-ás) fn. tt. abrakolás-t, tb. ~ok. A lónak vagy némely más állatnak abrakkal való etetése. Trombitaszóval, vagy száldobbal jelt adni az abrakolásra. Átv. tréfás ért. verés, ostorozás.
*ABRAKOLÓ
 (abrak-ol-ó) fn. tt. abrakoló-t, tb. ~k. 1) A ki abrakol. Abrakoló lovász, kocsis. 2) A miben az abrakot föladják. Abrakoló válú, kosár.
*ABRAKOS
 (abrak-os) nm. tt. abrakos-t vagy ~at, tb. ~ak. 1) Amit abrakkal etetni, tartani szoktak. Abrakos úri lovak. 2) Amiben az abrakot tartani, vagy etetéskor föladni szokták. Abrakos zsák, tarisznya, láda, válú, kosár.
*ABRAKPÉNZ
 (abrak-pénz) ösz. fn. Általán pénz, melyet abrakért adni szoktak; különösen a fuvaros által vitelbérbe kiszegődött abrakdíj.
*ABRAKROSTA
 (abrak-rosta) ösz. fn. Rosta, melyen az abrakadagot etetés előtt megtisztítják. Abrakrostát vinni az útra.
*ABRAKROZS
 (abrak-rozs) ösz. fn. Abrakúl használt, megetetni való rozs, különböztetésül a kenyérnek vagy pálinkafőzésre való rozstól.
*ABRAKSZUSZÉK
 (abrak-szuszék) ösz. fn. Szuszék vagy hombár, melyben az abraknak való gabonát, szemes jószágot tartják.
*ABRAKTORBA
 (abrak-torba) ösz. fn. Torba vagy ládaforma edény, melybe etetés végett az abrakot töltik. V. ö. TORBA.
*ABRAKVÁLU
 (abrak-válu) ösz. fn. Etető válu, melybe az abrakot töltik. Lovak, birkák abrakváluja.
*ABRAKZAB
 (abrak-zab) ösz. fn. A zabok neméhez tartozó növényfaj, melynek bugája virági lecsüggők, csészéji kétvirágúak, magvai simák. Van három virágu is. Abrakul használt közönséges zab (Avena sativa. L.)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: