A keresztről


Címszó: Kereszt.

A kereszt a keresztény kultúrkörben Jézus megváltó szenvedésének és Isten tökéletes szeretetének a jele. A kereszt nyelvünkben, a magyarban egy adott pont meghatározásának jele. Olyan egyszerűen, mint amikor a térképen elhelyezünk, manapság egy X et, régebben egy keresztet. A tévedések, és később a meggyőződésből elsajátított megtévesztéseken alapuló tudományok egy része, erről másként tanít.

Még talán manapság is, de gyerekkoromba, amikor azt mondta valaki, hogy vettem egy földet a Makrai körösztné, és elraktam szőlővel, akkor pontosan meghatározta a szőlő helyét. Látom helymeghatározásra ma is használják: pl. Olvass tovább »

Magyarul?


Ellentmondások.

 

A világunk, olyan mély válságban van, hogy a mondanivalónkat csak az ellentétek, együttes kihangsúlyozásával tudjuk megfelelően nagy nyomatékkal kifejezni.

 

A minap autóba ülve bekapcsoltam a rádiót.

Egy zenei csatornán, meghívott vendéggel beszélgetett a riporter. A beszélgetés tartalmáról elterelte a figyelmem valami. Nem tetszett, ellenszenves volt, ahogyan beszélnek. Eleinte nem tudtam mi az oka, az ellenszenvemnek. Később egy ismerősöm által használt számomra visszatetsző kifejezés miatt rájöttem. Brutálisan finom. Szokta mondani a paradicsomra. Hát ebben a riportban is, a hasonló kifejezések sora jelent meg, némelyik mondatban több is.

Ilyenek:

Borzasztóan gyönyörű. Irtózatosan kívánatos. Kegyetlenül engedékeny. Féktelenül gyöngéd. Elrettentően vonzó. Borzalmasan szép. Vérszomjasan szelíd. Vadul jámbor. Szörnyen szexis. Brutálisan kíméletes. Finoman erőszakos. Szemtelenül gyengéd. Pofátlanul tapintatos. stb. Nem is jegyeztem meg mindet.

A mondanivalónk hangsúlyozása ilyen módon számomra „finoman ellenszenves”. A német kalitkába zárt nyelvünk, kitanít bennünket, a magyarból. A fenti kifejezések nem elég, hogy megcsúfolják a nyelvünket, a szavainkat, azok jelentését, hanem beillesztik, a jelentéstartalmától eltérő környezetbe elfogadhatóvá teszik, a hallgató számára. Ezen túl, a magyart beszélők, értők számára világossá teszi, hogy a kifejezést használó ember, vagy nem magyar anyától tanulta a nyelvet, vagy igyekszik letagadni, igyekszik más lenni, mert szégyelli az eredetit.

A fenti kifejezések a nyelvünk alapját a gyökrendszert támadják. Olvass tovább »

Papa az Istenek magyarul beszélnek!


A minap mondta egyik kis unokám, hogy segítsek a történelem leckében. Csodálkozásomra, a Sumér történelmet tanulták. A tankönyvben több olyan név szerepel melyek magyarul is értelmezhetők. Meg is szólal lány, Papa ezek az istenek, vagy mik, királyok, már magyarul beszéltek?  Felcsigázta a figyelmemet a mondat. Igyekeztem a lány gondolatait elterelni, nehogy rájöjjön valami olyan titokra, amit még a könyv szerzője sem tud, vagy nem akar elmondani. Hát utána olvasgattam én is.

A fellelhető legősibb eredetmondákat tanulmányozva mindenűt előfordul, egy ember, állat, talán lény, netán isten, aki az ősi kultúrák közepén megjelenik és megtanítja ez emberiséget, a továbbélésre. Bárhonnét közelítjük meg ezeket a meséket, mindben a mai szemléletünkkel vizsgálva, különösebb fantázia nélkül látható egy korabeli embernél fejlettebb lény, Olvass tovább »

A Magyar.


Úgy gondolom, még ebben a multikulturális világban is, alapvető, és elengedhetetlen, a nemzeti hovatartozás értelmezése mindenki életében.

Ha valaki Magyarnak vallja magát, akkor az a Magyarság tudat.

Az évezred első éveinek szociálliberális kormányzatai, a polgáriasodás vágyát terjesztő, Zsidó- Keresztény politika, ezt másként gondolja. Évezredek óta, új és egyre újabb kultúrát, történelmet, fedeznek fel számunkra, ezt a hit, és a tudomány köntösével letakarva kufárok módjára árulják. A tudományt művelő emberek munkásságuk során, vagy az aktuális, jól fizető tudományos, politikai irányzatokat követik, vagy kirekesztődnek ezekből a körökből, és kiátkozottak lesznek, ellehetetlenülnek. Magyarországon már ezer éve, a háttérben háború folyik a „Hivatalos” és a „Nem hivatalos” körök között a történelmi kérdésekben. Ebből a háborúból napjaink politikája sem képes kimaradni.  Az utóbbi években felerősödő, a magyarság múltját, és ezzel a jövőjét befolyásoló teóriák két fő irányt rajzolnak ki.

Az egyik a hagyományos, még manapság is a „Tudományos” körökben elismer hivatalos irányzat, amikor azt mondják, hogy a magyarok, egy finnugor eredetű nép, aki úgy ezer, ezerötszáz éve feltűnt és eltűrt vendég lett a Kárpátok között. Persze ezek a tudományok mondaná a nép, Ördögtől valók, nem a magyar össznépi nyelvünkbe, hitünkbe, gyökerezett népi tudást, hanem minden esetben más népek a „győztesek”, belénk vert, olykor hamis tudását tükrözi. Aki az Ő álltaluk felkínált tanulmányokat, az úgynevezett Nyugati tudományokat nem teszi, magáévá azt a nyugati kultúrára épült magyarellenes társadalom nem fogadja el. A magyar ember munkájából pénzelt, zsíros jövedelmen tartott, „Tudósaink” magától értetődően ezt a tudást terjesztik és harcolnak érte a néppel és Önmagukkal szemben.

Ezzel a nézettel ellentétben a másik, ma már nem jelentéktelen méretű csoport azt mondja, hogy a magyarok az úr közvetlen, és egyetlen, igaz emberi leszármazottjai, feladatuk az állati sorból kiemelkedő emberiség hajnalától, az emberiség tanítása, irányítása, úgy a múltban, mint a jövőben. A feladatunk a mag csírázásától, a növekedés, a termőre fordulás, a megtermékenyítés, majd az érett mag szétosztása. Ez a mag népének a feladata. Eszköze a nyelv.

Nincs még egy nyelv, melyben az emberiség fogantatásáról, az igaz emberi jóságról, a szeretetről, az értékes és szép tudományokról, a matematikáról, a zenéről az egy istenhit jegyében annyi információ legyen beágyazva, mint a magyar nyelvbe. Meg kell említenem, hogy az anyanyelvünk nem tartalmazza a kultúránkkal ellentétes, kufárok tudását, a gyilkolás mesterségét, a hazug filozofikus alapgondolatokat, ezeket más nyelvekből vettük át, erőltették ránk. A magyar nyelv, és annak tudása, a jó fogalmának megjelenítése, képviselete nélkül, az ember lealjasul, állati sorba süllyed vissza! A magyar nyelv elvesztése, egyben az állati életformába sodorja vissza az emberiséget.

Ebéd az öregnél


Címszó: Teremtés

A mag népének teremtése

Ebéd az öregnél:

Gyerekként, az étkezéseknek ceremóniája vót, ilyenkor Öregapám mesét a Magyarokrú, az Öregistenrű.

Úgy monta, hogy az öregistennek sok fia vót. Először tizenhárom, aztán nem teccett neki ez a szám, hát sikerűt, még tizenegy, így aztán huszonnégy gyereke lett. Sokan vótak, így má, alig fértek el a hetedik mennyországba. Azt szokta mondani, hogy amikor az Öregisten fiai legyüttek a hetedik mennyországbú a fődre, akkor azok heten vótak, itt a fődön meg nem vótak emberek. Gondúták, hát itt is maradnak, mer eférnek. Mivel az isten fiai nem járnak magukba, ezér velük vót az asszony is. Mer az istenfia se ember egyedű, csak félisten, az asszonya, mán más, ketten az egy egész. Így vót ez akkor is, ezér monták, hogy isten kezet, meg lábot adott nekönk, mégse úgy beszétűk, hogy a kétkezemme megfogom, hanem, „foggmá meg, azza a mocskos kezedde!” Sose monták, hogy kettő van belüle, ha az egyik hiányzott, akkor is csak úgy monták, hogy fékezű, meg hogy fészemű, azt, hogy féleszű csak kitanáták utánna mások, ez abbú is láccik, hogy azt nem is lehet úgy mondani, ahogyan kő, hogy hallana a féeszű. Mive kettő vót mindbű, ami egy, ezér mindennek vót két fele, az egyik, az egyik ódalon, a másik, a másik ódalon. Így lett jobb ódal meg bal ódal. Aztán ezeknek az isteneknek így lett a neve bal, az asszonyé meg, aki a másik fele vót tüle jobbra a lett a jobb, az lett a jobbanya, vagy másként a jobbasszony. Eleinte csak úgy monták, hogy bal az egyik isten ana a másikfele.

Csak e ne haggyam öregapámat, azt beszéte, Olvass tovább »

Blogkönyv


Ez a könyv értékromboló!

A fikciók olvasását kifejezetten azok számára ajánlom, akik legalább érettségivel rendelkeznek. A könyv nyugati típusú, az európai, a társadalmi, a kulturális, értékeket rombolja. Csak azok olvassák, akik bíznak a nyugati típusú civilizációban. Különösen ártalmas a fiatalok, számára, megronthatja őket esetleg nemzeti útra tereli. Ajánlom a könyvet, a hatvan éven túli korosztályok részére, azoknak, akikben már megdönthetetlenül kialakult a nyugati típusú civilizációban való elkötelezettség.

A Magyar.

Úgy gondolom, még ebben a multikulturális világban is, alapvető, és elengedhetetlen, a nemzeti hovatartozás értelmezése mindenki életében. Ha valaki Magyarnak vallja magát, akkor az a Magyarság tudat.

A MAGYAROK ELTITKOLT MÚLTJA I.

Kromek Blog Blogkönyv

Az évezred első éveinek szociálliberális kormányzatai, a polgáriasodás vágyát terjesztő, Zsidó- Keresztény politika, ezt másként gondolja. Évezredek óta, új és egyre újabb kultúrát, történelmet, fedeznek fel számunkra, ezt a hit, és a tudomány köntösével letakarva kufárok módjára árulják. A tudományt művelő emberek munkásságuk során, vagy az aktuális, jól fizető tudományos, politikai irányzatokat követik, vagy kirekesztődnek ezekből a körökből, és kiátkozottak lesznek, ellehetetlenülnek. Magyarországon már ezer éve, a háttérben háború folyik a „Hivatalos” és a „Nem hivatalos” körök között a történelmi kérdésekben. Ebből a háborúból napjaink politikája sem képes kimaradni.  Az utóbbi években felerősödő, a magyarság múltját, és ezzel a jövőjét befolyásoló teóriák két fő irányt rajzolnak ki.

Az egyik a hagyományos, még manapság is a „Tudományos” körökben elismer hivatalos irányzat, amikor azt mondják, hogy a magyarok, egy finnugor eredetű nép, aki úgy ezer, ezerötszáz éve feltűnt és eltűrt vendég lett a Kárpátok között. Persze ezek a tudományok mondaná a nép, Ördögtől valók, nem a magyar össznépi nyelvünkbe, hitünkbe, gyökerezett népi tudást, hanem minden esetben más népek a „győztesek”, belénk vert, olykor hamis tudását tükrözi. Aki az Ő álltaluk felkínált tanulmányokat, az úgynevezett Nyugati tudományokat nem teszi, magáévá azt a nyugati kultúrára épült magyarellenes társadalom nem fogadja el. A magyar ember munkájából pénzelt, zsíros jövedelmen tartott, „Tudósaink” magától értetődően ezt a tudást terjesztik és harcolnak érte a néppel és Önmagukkal szemben.

Ezzel a nézettel ellentétben a másik, ma már nem jelentéktelen méretű csoport azt mondja, hogy a magyarok az úr közvetlen, és egyetlen, igaz emberi leszármazottjai, feladatuk az állati sorból kiemelkedő emberiség hajnalától, az emberiség tanítása, irányítása, úgy a múltban, mint a jövőben. A feladatunk a mag csírázásától, a növekedés, a termőre fordulás, a megtermékenyítés, majd az érett mag szétosztása. Ez a mag népének a feladata. Eszköze a nyelv.

Nincs még egy nyelv, melyben az emberiség fogantatásáról, az igaz emberi jóságról, a szeretetről, az értékes és szép tudományokról, a matematikáról, a zenéről az egy istenhit jegyében annyi információ legyen beágyazva, mint a magyar nyelvbe. Meg kell említenem, hogy az anyanyelvünk nem tartalmazza a kultúránkkal ellentétes, kufárok tudását, a gyilkolás mesterségét, a hazug filozofikus alapgondolatokat, ezeket más nyelvekből vettük át, erőltették ránk. A magyar nyelv, és annak tudása, a jó fogalmának megjelenítése, képviselete nélkül, az ember lealjasul, állati sorba süllyed vissza! A magyar nyelv elvesztése, egyben az állati életformába sodorja vissza az emberiséget.

Amíg egy ember is beszéli, ezt a nyelvet Olvass tovább »

A magyarok génállománya és az őstörténetek


A 2000-ben elvégzett Semino-féle, genetikai vizsgálatsorozat, Y-kromoszómás kutatási eredményei szerint:

“-A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es – őskőkorszakbeli – ősapa leszármazottja.

-A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18,

-11 %-a az EU-7,

– és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda.

Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak utódja.” (Dr.

Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.)

További fontos megállapítása volt a Semino-féle vizsgálatnak az, hogy az urali népekre jellemző TAT (EU13+EU14) jelű gén a magyarokból teljesen hiányzik!

A honfoglalóknál hét mintából kettő esetben tudták kimutatni ezt a bizonyos Tat markert, ami uráli, vagy ha a jelenleg rendelkezésünkre álló archeogenetikai adatokat veszünk figyelembe, Belső-Ázsiába az ázsiai hunok irányába mutathat. Olvass tovább »

Civilizált nyugat


A mai társadalmak cinikus, liberális szerkezete, nyíltan taszítja a mélybe azokat a rétegeket, akik hajlamosak a rossz követésére, a pillanatnyi haszon fejébe. Egyre bátrabban, egyre többet engednek meg maguknak a rossz emberek. A sátán követői magukkal rántva, lehúzzák a rosszra hajló bizonytalanokat. Az őskori maradék emberi értékek, újabbnál újabb lejáratásával, új látszat rend megteremtésével, a nem emberi, hanem sátáni, túlvilági értékeket képviselők, állati sorba taszítják azokat, akik hajlamosak elfogadni a mostani önáltatást, az előnyt.

A nyugati világ magát modernnek nevezi. Ide ebbe a modern civilizációba igyekszünk mi is. A történelem bebizonyította, hogy bármely a mai világfigyelők álltál számításba vett időszakban, a Kárpát medencébe élő népek, csak eszközként kerültek felhasználásra a „modern civilizáció” részéről. Ha a magyarság elmúlt, ezer esztendejét nézzük, akkor látható, hogy a tatárjárástól a törökdúlásig, a kommunizmus eszméivel együtt, csak határgyepűnek használtak bennünket. Olvass tovább »

Az Ocsú és a Búza


Olyan világban élem, életem rám mért maradék idejét, amikor, egyre inkább kiderül a Jó és a Rossz, a Fehér és Fekete, által létrehozott kontraszt, egyre jobban meg lehet különböztetni, hogy mi az isteni és mi a sátáni. Naponta bukkannak elő a rosszba hajló könyörtelen erejű megnyilvánulások, egyre bátrabb, kézenfekvő és meghatározható a Jó.

Olvasd: Jó és a rossz

A mai társadalmak cinikus, liberális szerkezete, nyíltan taszítja a mélybe azokat a rétegeket, akik hajlamosak a rossz követésére, a pillanatnyi haszon fejébe. Egyre bátrabban, egyre többet engednek meg maguknak a rossz emberek. A sátán követői magukkal rántva, lehúzzák a rosszra hajló bizonytalanokat. Az őskori maradék emberi értékek, újabbnál újabb lejáratásával, új látszat rend megteremtésével, a nem emberi, hanem sátáni, túlvilági értékeket képviselők, állati sorba taszítják azokat, akik hajlamosak elfogadni a mostani önáltatást, az előnyt.

Olvasd: Civilizált nyugat

Nem tudom, de nem is számít, hogy ezeket a tevékenységeket, egyes, emberi csoportok, az államok, az államhatárok felett uralkodva, tudatosan, vagy csak a Rossz erejénél fogva spontán szervezik, alakítják, de azt tudom, hogy ezzel a tevékenységgel a saját és tőrbecsalt embertársaik, jövőjét tüntetik el, ahogy mondani szokták, a saját, de sajnos a mások, a követőik sírját is ássák.

Rendkívül zavar az a körülmény, amikor azt látom, hogy emberek tömegei dőlnek be, lesznek áldozatai, ennek az értékromboló, új, áll, és hazug „értékteremtő” rendnek. Nagyon fáj, amikor azt látom, hogy családok nem tudnak kialakulni, hogy a régebben kialakult család szétesik, hogy családon belül megosztják az embereket, a politikával, a vallással, a mássággal, a cinizmussal, a liberalizmussal. Hogy olyan vallási közösségek létezhetnek, melyek kiragadják a családból annak egy-egy tagját, idegen kitalált kultúrákat-etikákat követve. Meghasonlott emberek a társukat, gyereküket siratva, kiutálva próbálnak érvényesülni, társadalmat alkotni. Nagyon sajnálom ezeket az embereket a családtagokat, nagyon sajnálom azokat, akik ezt látják, megélik és kénytelenek vele együtt létezni. Tudnunk kell a gonosz manapság már nem kardal és puskával, hanem ésszel és érzelemmel küzd ellenünk. Valamikor régen, ha rostálták a búzát a szél elvitte az ocsút. Ne sajnáljuk, bár tudjuk, hogy ha nagy a szél, akkor sok jó mag is keveredik közé, aztán ki tudja mi lesz a sorsa, esetleg lehet még egyszer szelelni. De a madaraknak is enni kell, szokták mondani.

De tudjuk jól, az elveszett maggal soha nem a szél járt jól.

A gyengék áldozatul esnek, de ha kicsit is él bennük a jó, akkor kis segítséggel megtérnek, ha nem akkor egy darabig viszi a szél, aztán elejti, valahol elveszíti.

Az emberiség sorsa a rend megteremtése, nem holmi, mindenfelé járó (fújó) elfajzott mutánsok odahordott magok, összelopkodott ismereteire, tudására van bízva. Ők az alapvető tehetetlenségük és az állati ösztöneik miatt sem alkalmasak rá. Állfejlődéseket hoznak létre. Ilyen a mai világ. A mai “tudományos technikai világ” legfeljebb egy túlgondozott állatkerthez hasonlít.

Az ember nem ilyen. Mi nem ilyenek vagyunk. Ez nem az ember létformája, hanem az állaté.

Az ember véget vet ennek a folyamatnak. Sokkal intelligensebb, ha nem is mindig iskolázottabb, mint ahogy azt gondolná az állati sorból kiemelkedett, tudományos mundérba masírozó patás a sátán.

Europe: greet you in the new laborers.


Egy lekésett birodalom születése.

Mától hatályos a Lisszaboni Szerződés. Ez a politikusok szerint, számunkra euforiás hangulatot, szép új jövőt ígérő törvény. Ez az a szerződés ami, igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy egységes államot az Európai emberek álmát, az Európai Egyesült Államokat teremti meg.

A szén és acél közösségéből megszülető, multinacionális gazdaság a kizsákmányolás, a rablás, útján járó nemzetek feletti új hatalom születik. A később belépő nemzetek feletti uralmát egyre erősebben kiterjeszti, és bekebelezi, eltörli a kis népeket. Az ott élőket, cseléddé, másodrangú polgárrá becsteleníti. Hogy könnyebben bánjon, velük egymásnak uszítja. Eddig csak pogánynak, rebellisnek, kommunistának titulálta, manapság csak, kelet európainak esetleg magyarnak, a mi tájunkról származó embert.

Olvass tovább »

« Older entries

%d blogger ezt szereti: